A Bakony peremén, sziklafokra épült várával Veszprém az egyik legkülönösebb magyar város: nem klasszikus vár, hanem évszázadokon át formálódó egyházi központ, ahol a hatalom nem karddal, hanem szertartással, koronázással és hagyománnyal működött.
🟦 Tudd – királynék városa
Veszprém nem véletlenül kapta ezt a címet: itt alakult ki az a hagyomány, amely a magyar királynékhoz kötötte a várost és püspökét. A templomot Gizella királyné alapította, és innen ered az a kiváltság, hogy a magyar királynék koronázása a veszprémi püspök joga lett. Ez tette Veszprémet a királynék városává – nem jelképesen, hanem jogilag és történelmileg is.
- A veszprémi vár 360 méter hosszú, legnagyobb szélessége eléri a 100 métert, mégis inkább szellemi tér, mint hadászati objektum.
- A veszprémi püspökséget Szent István 996-ban alapította, az országban elsőként. A székesegyház az okiratok szerint már 1001-ben állt.
🟩 Nézd – Imre és Gizella
A veszprémi vár nem középkori erőd, hanem egyházi paloták és szent terek egysége, ahol az épületek együttese a lenyűgöző.
- Tűztorony
A várkapunál áll Veszprém jelképe, a Tűztorony. Eredetileg kapuvédő torony volt, később vigyázó-, majd tűztoronnyá vált. Ma a város legszebb kilátópontja, óratornya óránként Csermák Antal verbunkos zenéjét játssza. - Érseki palota
A vár látképét uralja az Érseki Palota monumentális tömbje. A várfalakra támaszkodó, hatalmas hátsó erkély szinte lebeg a város felett, és már a vár alól is lenyűgöző látványt nyújt. - Szent Mihály Székesegyház
Az eredetileg román stílusú templom részben leégett, mai neoromán arculatát az 1910-es átépítéskor nyerte el. A déli és északi hajófalnál feltárt középkori maradványok ma is láthatók. Az altemplomban veszprémi püspökök sírjai találhatók, ide került Gizella királyné karcsont-ereklyéje is, amelyet Passau ajándékozott az érsekségnek. - Gizella-kápolna
Az Érseki Palota mellett áll a XIII. századi Gizella-kápolna. Bár valójában nincs köze Gizella királynéhoz, töredékes állapotában is felemelő (középkori falfestmények, keresztboltozatos szentély, finoman faragott zárókövek). A veszprémi vár egyik legintimebb tere. - Szent György-kápolna
A székesegyház északi oldalán húzódó kápolna építése a X–XI. századra tehető. A Szent Imre-legenda szerint itt, az egykori körkápolnában tette meg szüzességi fogadalmát István király fia. Ez a hely Veszprém egyik legkorábbi, legősibb keresztény emléktere.
🟥 Tedd – lassan
A veszprémi várban és környékén a lassú séta adja meg az élményt.
- Sétálj végig a vár északi fokáig: innen az óváros házai, a Viadukt kettős íve, és a Bakony sötét vonulatai tárulnak fel.
- Érdemes a várat körbejárni kívül-belül, mert a látvány minden irányból más arcát mutatja: egyszer monumentális, másszor meglepően emberléptékű.
- Veszprém városának egyik legismertebb szimbóluma a Szent István Völgyhíd, közismert nevén a Viadukt. Ez a lenyűgöző mérnöki alkotás a Fejes-völgy felett húzódik, és 50 méteres magasságból ível át a kanyargó Séd-patak fölött. Sokáig az öngyilkosok kultuszhelyeként tartották számon.
💡Top7tipp
Veszprémben három Kolodko-miniszobor bújik meg, de nem térképpel, hanem figyelemmel lehet őket megtalálni. A megrendelő a Török család, és mindhárom szobron egy-egy keresztnév kezdőbetűje van finoman „elrejtve” – a figurák testén.
- Őr figura – a sapkáján, fent és kissé hátul egy B betű (Balázs)
- Utcazenész – a sapkáján elöl egy A betű(Andrea)
- Kislány és az oroszlán – a kislány mellkasán egy T betű (Tekla)
A helyszíneket nem írjuk ki. Ez nem hiányosság, hanem játékszabály: aki rászánja az időt, sétál, néz, olvas a városban, az megtalálja őket.
Fotó: országalbum – dabronakik
