Cívisváros. Kálvinista Róma.
Így nevezték évszázadokon át — de ma egyszerűen csak Debrecen.
Egy város, amely kétszer volt az ország fővárosa (1848–49-ben és 1944-ben), mégsem viselkedik történelmi díszletként. Inkább nyugodt, egyenes, használható. Olyan hely, ahol a múlt nem harsány, hanem beépült a mindennapokba.
🟦 TUDD – reformáció
Debrecen karakterét három dolog fogja össze: református hagyomány, iskolavárosi múlt, alföldi józanság.
A város jelképe a Debreceni Református Nagytemplom, amelyről Móricz Zsigmond azt írta: „két tömör tornyával, mint hortobágyi bika, szembenéz az idővel.” Nehezen lehetne ennél pontosabban megfogalmazni.
Itt mondták ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását, és itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944 decemberében is. Debrecen történelme nem vitrinekben él, hanem terekben és falakban.
🟩 NÉZD – Munkácsy
Debrecen látnivalói nem különálló attrakciók, hanem egymásra épülő városi terek. Végigjárva őket, a város története és jelenideje egyszerre válik érzékelhetővé.
- A Nagytemplom mellett áll a Református Kollégium, az „ország iskolája”. Padjait Kölcsey Ferenc, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály koptatta, de kötődött ide Móricz Zsigmond és Fazekas Mihály is. A kollégiumi múzeum őrzi Csokonai fuvoláját, Arany János pipáját, Petőfi Sándor poharát, Kossuth Lajos levéltárcáját és vízipipáját. Az árkádos folyosón egy apró harang: ez volt az iskolai csengő. S a kicsapott diákokat búcsúztatták vele.
- A Kollégium Nagykönyvtára európai ritkaságokat őriz: több mint száz unikumot, kéziratokat, Kossuth-bankók nyomdai emlékeit. A gyűjtemény becses darabjai a híres diákok, Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc és Ady Endre kéziratai.
- A Déri Múzeum országos jelentőségű tér. A múzeum legismertebb kincse Munkácsy Mihály monumentális Krisztus-trilógiája (Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ecce Homo). Nem reprodukció, fizikailag jelenlévő festészet, amely méretével, sötét tónusaival és drámai kompozíciójával uralja a teret.
Tipp: Ez nem gyors élmény. Érdemes időt hagyni rá, körbejárni, hátralépni, újra közel menni — a képek akkor kezdenek igazán működni.
🟥 TEDD – Nagyerdő
Debrecen nem látványcentrikus város. Életre épült. A város akkor válik élménnyé, ha időt szánsz rájuk, és nem csak áthaladsz…
- Sétálj végig a Nagyerdőn úgy, hogy nem sietsz. A Nagyerdő az egykori nyírségi erdők maradványa, ahol a kocsányos tölgyek 25–26 méteresre nőnek. 1939-ben itt hozták létre az ország első természetvédelmi területét — ma az egész Nagyerdő védett. Ne a fő sétányt válaszd, hanem a félreeső ösvényeket.
- Menj és lazíts az Aquaticumban. Kupolacsarnoka: a termálvíz, a trópusi növények és a tér együttese meglepően jól illik a város nyugodt karakteréhez. A hatvanhat méter átmérőjű kupolacsarnok alá épített élményfürdőt a trópusi növények teszik mediterrán hangulatúvá.
- Ha gyerekkel vagy kíváncsiságból érkezel, az Agóra Tudományos Élményközpont jó ellenpont: nem száraz tudomány, hanem játszható felismerések.
- Ha csak bolyonganál: keresd meg a líciumfát a Múzeum utcán. Egy botanikai ritkaság, de még inkább egy városi legenda lenyomata — ahol hit, vita és idő összeér. Az ördögcérnabokor – lycium halimifolium – országszerte nő, de a fává nőtt lícium botanikai ritkaság. A kora mintegy száznyolcvan év.
Az anekdota szerint itt vitatkozott Bálint pap Ambrosius mesterrel, kezében líciumágat tartva. A katolikus Ambrosius azt hangoztatta, hogy Kálvin tanaiból sohasem lesz vallás. „Abból akkor lesz vallás, amikor a lícium fává nő.” „Hát akkor fa lesz belőle” – válaszolta Bálint pap, és a földbe szúrta a líciumágat. Az ágacska fává nőtt…
💡 Top7 tipp A legismertebb jelképe a debreceni páros kolbász: füstös, paprikás, határozott. Nem előétel, s ha roppan, és nem kér magyarázatot. Mellé nem illik túlgondolt köret — kenyér, mustár, kész.
Ildiko Nadas képe a Pixabay -en. / orszagalbum.hu by wolfbrat
