Szeged történetét két nagy árvíz szabdalta ketté: az 1879-es mindent elsöprő katasztrófa és az 1970-es tiszai árhullám. A város mindkétszer újraépítette önmagát – tudatosabban, tágasabban, világosabb szerkezettel. Amit ma látsz, az egy megtervezett város, nem véletlen utcák együttese.
🟦 TUDD – sugaras, körutas
Szeged belvárosa sugaras–körutas rendszerben épült újjá az 1879-es árvíz után. Ezért átlátható, ezért sétálható, ezért nem nyomasztó. A Tisza nem háttér, hanem tengely: a központi terek, a fürdők és a parkok mind ehhez igazodnak. Szeged akkor adja ki magát, ha nem egy pontot, hanem egy ívet jársz be.
🟩 NÉZD – Mária papucsban
A városi séta természetes kiindulópontja a Dóm tér. A tér mérete tudatos: pontosan akkora, mint a velencei Szent Márk tér. A Fogadalmi templom és az árkádos egyetemi épületek U alakban fogják közre, az árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnok alakjai a magyar szellemtörténet keresztmetszetét adják.
- Fogadalmi templom
Nemcsak mérete miatt különleges. Ha nyitva van, érdemes bemenni: a 9040 sípos orgona Európa egyik legnagyobbja, a szentély mozaikján Mária szegedi papucsban és alföldi szűrben jelenik meg – ez tudatos helyi gesztus. - Zenélő óra
A térrel szemben lévő zenélő óra minden egész órában életre kel: egyetemi tanácsurak, ballagó diákok figurái mozognak. Nem csak látványosság, hanem városi ritmusjelző. Először az 1936. évi Szabadtéri Játékok alkalmával szólalt meg. Miként az órát, úgy a szabadtéri játékokat, nemcsak hallgatni, de látni is kell. - Szent Miklós szerb ortodox templom
A Dóm árnyékában áll. Visszafogott külseje mögött erős belső tér van: az ikonosztáz ikonográfiája Andrej Rubljov hatását idézi. A királykapu hagyománya szerint még Ferenc Józsefnek is le kellett oldania kardját, mielőtt belépett. A nagy árviz után járt itt. - Széchenyi tér
Szobrok, árvízszint-jelölések, a Tisza Szálló és a Zsótér-ház együttese adja itt a város polgári arculatát. A Tisza Szállóban egykor írók, költők, zeneszerzők múlatták az időt. Mint Móra Ferenc, Bartók Béla, Juhász Gyula. - A Klauzál tér
Az ország egyik első egészalakos Kossuth-szobr áll itt, no meg a híres-hirhedt Virág cukrászda – kérdezz rá, ha ott jársz. - A Dugonics tér
Itt áll az egyetem kora eklektikus palotája. És itt vonta felelősségre Horger Antal professzor József Attila bölcsészhallgatót a Szeged lapban megjelent, Tiszta szívvel című verséért.
🟥 TEDD – lótusz és ősfenyő
Fürödj, sétálj, fagylaltozzva bámészkodj…
- Anna Fürdő
1927 óta működik gyógyvízzel. A kupolás, török fürdőket idéző belső tér ma már modern wellnessfunkciókkal egészül ki. Ez a belvárosi „megállás pont”. Török fürdőkre jellemző megjelenéssel (kupolákkal és belső intim tér- kialakításokkal) tervezték. - Ligetfürdő és Partfürdő
Összefüggő rendszert alkot a Tisza-parton: strand, gyógyvíz, zöldterület, kemping. Ritka, hogy mindez a belváros peremén működik. - Vadaspark
Nem klasszikus állatkert. Néhány állatfaj, mint a foltos hiéna vagy a víziőz, Magyarországon csak itt látható.z erdőben csuklyásmajmok ugrálnak fáról fára, a trópusi ház szabadtéri kifutóiban az ember tenyerében is elférő, apró selyemmajmok csicserésznek. - Füvészkert
A legöregebb magyarországi szecsuani ősfenyő is itt él. A füvészkert legszebb része a langyos vizű tó. Ennek – a tavirózsák mellett – legszebb ékessége az indiai lótusz. Virágzási ideje július – ekkor rózsaszerűen nyíló virágai beborítják a tó teljes felszínét. Az üvegházban érdekesek az orchideák. Különösen a tigrisorchideák nagy virágai izgalmasak – ezek nyáron a nagy tó közelében állványokon a szabadban pompáznak.
💡 Top7 tipp
Ha valódi szegedi halászlevet akarsz, ne a Tisza-parton keresd elsőre, hanem menj be a városba. A helyiek a Fehértói Halászcsárda vagy a Öreg Kőrössy Halászcsárda felé mennek. Kérd ponty–harcsa vegyesen, külön gyufatésztával, és ne csípősen elsőre – a paprikát utólag add hozzá, így érzed meg az alaplevet.
Fotó: orszagalbum.hu by Nega81










