Budapest egyik legfontosabb szakrális és nemzeti helyszíne, ahol építészet, államiság és ereklyekultusz találkozik. Nem csupán templom: a magyar történelem egyik élő emlékezeti tere.
A bazilika névadója I. (Szent) István király, akinek épségben megmaradt jobb kezét, a Szent Jobbot, ereklyeként itt őrzik.
🟦 TUDD – éld túl
A Szent István-bazilika nem királyi megrendelésre, hanem egy városi trauma nyomán született meg: az 1838-as nagy árvíz emlékhelyeként. Az árvíz idején a tér közepén lévő természetes magaslaton több száz ember talált menedéket. A túlélők fogadalmi adományaiból született meg a döntés: templom épüljön ott, ahol élet maradt.
- Az építkezést 1851-ben kezdték el Hild József tervei alapján, klasszicista stílusban.
- A kivitelezés során súlyos hibák történtek: a kupola beomlott.
- Hild halála után Ybl Miklós vette át a munkát, és neoreneszánsz stílusban alakította át az épületet.
- A bazilikát végül 1905-ben szentelték fel.
🟩 NÉZD – nézz fel
Ez az a templom, ahol a Sznet Jobb megtekintése előtt és után felfelé kell nézni: a térhatás, a kupola és a részletek együtt adják az élményt.
Szent Jobb
- Nem az ereklye a legerősebb élmény, hanem az útja.
- Állj meg a kápolnában, és gondold végig: ez a balzsamozott kéz Fehérvárról Bosznián át Raguzába, majd Mária Terézia diplomáciáján keresztül Budára, később barlangba rejtve a háború alatt, végül körmenetben visszaadva érkezett ide.
Emeled a fejed
- A bazilika 96 méter magas, ezzel Budapest második, Magyarország harmadik legmagasabb épülete. Hossza 87,4 méter, szélessége 55 méter, befogadóképessége mintegy 8000 fő.
- A timpanon alatti párkányon a felirat: Ego sum via, veritas et vita – Én vagyok az út, az igazság és az élet.
- A déli toronyban található Magyarország legnagyobb harangja: 9250 kilogramm, alsó átmérője 240 cm.
- A főbejárat mozaikjai: Székely Bertalan, Than Mór,
- a kupola festése: Lotz Károly,
- a szentélyboltozat mozaikjai: Benczúr Gyula,
- a főoltár baldachinja és Szent István szobra: Stróbl Alajos,
- az üvegablakok: Róth Miksa ,
- az orgona: a pécsi Angster József munkája
🟥 TEDD – állj meg
Ne csak „megnézd”, hanem járd körbe tudatosan: ez a bazilika nem egyetlen nézőpontból hat.
Itt állj meg:
- a kupola alatt (a térarány miatt
- a főoltárnál (az államiság szimbolikája miatt)
- az ereklyekápolnánál (a történeti súly miatt)
Ha időd engedi, érdemes felmenni a kilátóba is: innen egyszerre látod a várost és azt a tengelyt, amelyre a bazilika épült.
💡 Top7tipp
Menj fel a bazilika kupolájába, és ne csak „kipipáld” a panorámát. Állj meg pár percre, fordulj körbe lassan: innen egyszerre látod a Dunát, a Budai Várat, a pesti sugárutakat és a város tengelyeit. Ez az a pont, ahol Budapest nem képes zajos lenni – csak áttekinthető.
Szent Jobb
Szent István király halála után a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott holttestet,
kiemelte azt a fehérvári bazilikában álló márványszarkofágból, és a bazilika alatti
sírkamrában rejtette el. Ekkor választották le az épségben megmaradt jobb kezet, mivel
csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték.
A kincstár őre, Merkur eltulajdonította a szent ereklyét, és bihari birtokán rejtette el.
Szent László visszaszerezte, ekkor vette kezdetét a Szent Jobb nyilvános tisztelete és
ünnepe. Később Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később
(1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez.
Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, hosszadalmas diplomáciai
tárgyalások után elérte, hogy a raguzaiak kiadják, majd nagy pompával Budára szállították.
Mária Terézia ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését.
A múlt század elején az ereklye a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került.
A II. világháború idején a koronázási ékszerekkel együtt egy salzburgi barlang mélyén
rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, az 1945. augusztus 20-i körmenetre
adták vissza. 1987. augusztus 20 óta látható a Bazilikába
Fotók: fotoalbum – hozsu , wikipedia – Dennis Jarvis
