Az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum időrendben Európa harmadik nemzeti múzeuma. Nemcsak gyűjtemény, hanem történelmi helyszín is: falai között és lépcsőjén a magyar történelem több fordulópontja is testet öltött.
A klasszicista épületet gróf Széchényi Ferenc alapította, Pollack Mihály tervezte, és már a kezdetektől túlmutatott egy hagyományos múzeum szerepén.
🟦 TUDD – a lépcső
A Nemzeti Múzeum nem pusztán kiállítóhely: államalapítástól a modern Magyarországig követhető benne a történelmünk. Amit itt látsz, az nem rekonstrukció, hanem eredeti tárgyi emlékezet.
A gyűjtemény alapját Széchényi Ferenc nagycenki magángyűjteménye adta.
Az intézmény már a reformkorban a nemzeti gondolkodás egyik központja lett, és meghatározó szerepet játszott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején is. Március 15-én a múzeum előtti téren zajlott az a tömeggyűlés, amely a forradalom nyitánya lett A hagyomány szerint – ha nem is igaz, de a kollektív emlékezet máig így őrzi – Petőfi Sándor itt szavalta el a Nemzeti dalt, a múzeum lépcsőjén.
🟩 NÉZD – a palást
A Nemzeti Múzeum legnagyobb ereje az, hogy eredeti tárgyakon keresztül mesél – nem illusztrál, hanem bizonyít.
A gyűjtemény legjelentősebb darabjai között a koronázási palásttól a vasfüggöny lebontásának dokumentumaiig ível a történet. A középkor, a királyság, a Habsburg-kor, a dualizmus, a világháborúk és a 20. század traumái egyetlen, követhető ívbe rendeződnek.
Koronázási Palást
- Eredetileg harang alakú, zárt miseruha volt, amelyet később alakítottak át palásttá.
- A felirata szerint Szent István király és Gizella királyné készíttette és ajándékozta 1031-ben a székesfehérvári Szűz Mária-egyháznak.
- Alapanyaga rozettamintás bizánci selyem, aranyszállal hímzett díszítéssel.
- Hátán Y alakú kereszt látható. Az első írásos adat róla III. András koronázásához kötődik: „a király olyan öltözékben volt, amit már Szent István is viselt”.
Különleges kincsek
- Monomachosz-korona: a világon egyedülálló, a bizánci császári udvarban készült koronát a 11. század második felében földbe rejtették, 1860-ban eke szántotta ki Nyitraivánka határában.
- Jankovich-nyereg: Zsigmond király és neje, Cillei Borbála királyné által 1408-ban, 22 taggal megalapított Sárkányrend a Szent György által legyőzött sárkányról kapta nevét. A rend tagjai között volt többek között a hírhedt Dracula – Vlad Ţepes havasalfödi vajda is, akihez a hagyomány a Jankovich-nyerget kapcsolja.
- A Mária Terézia által alapított Szent István-rend jelvénye, a királynő viseleti példánya (1764)
- A Lánchíd alapkőletételénél használt dísz-vakolókanál (1842)
- Nobel-díj: Szent-Györgyi Albert professzor a C-vitamin kimutatásáért kapott díját a múzeumnak ajándékozta, amely meg is tekinthető.
🟥 TEDD – az ív
Ez a múzeum nem „végignézős”, hanem lassú bejárást igényel. Akkor működik igazán, ha hagysz időt az egyes korszakokra.
Ne egyszerre akarj mindent. Válassz ki egy történelmi ívet:
- államalapítás és királyság
- 19. század és forradalom
- 20. század törései
Így nem tárgyakat látsz majd, hanem folyamatokat, és összeáll a kép, hogyan lett a magyar történelem az, ami.
💡 Top7tipp
A legtöbben a koronázási palástnál időznek sokáig – joggal.
De ha igazán meg akarod érteni a múzeum súlyát, nézd meg Erzsébet királyné fűzőjét.
A fűző olyan szoros volt, hogy csak 15 perccel a merénylet után vették észre a halálos szúrást. Egy ruhadarab, amely szó szerint eltakarta a történelem pillanatát – ennél erősebben kevés tárgy mutatja meg, mennyire közel van egymáshoz test, hatalom és végzet.
Fotó: wikipedia – EtelkaCsilla
